Az I. világháború, előzményei, következményei
A 19. és 20. sz. fordulóján az európai birodalmak 2 szövetségi rendszerbe tömörültek:
Hármas szövetség: (1882) -Németország
-Ausztria-Magyarország (1879; kettős szövetség)
-Olaszország
Antant: (1983) Franciaország-Oroszország
(1904) Anglia-Franciaország=”entente cordiale”
(1907) Anglia-Oroszország
A szarajevói merénylet (1914 június 28.)
- ok: monopolkapitalizmus ujra fel akarták osztani a világot
- Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Ferenc Ferdinánd és felesége, Chotek Zsófia merénylet áldozata lett Szarajevóban. A merénylő egy Szerb anarchista, Gavrilo Princip volt.
- ez a merénylet szolgált ürügyül az I. világháború kirobbanásához
– A merénylet hírére Budapesten és Bécsben fellángoltak a Szerbellenes indulatok
(a monarchia II. Vilmos Német császár agresszív politikájának alárendeltje lett)
július 23.: – a Monarchia ultimátumot intézett a Szerbek felé (amely ultimátum a Szerbek szuverenitását sértő követeléseket is tartalmazott)
DE a szerbek nem fogadták, mivel biztosra vették az Oroszok (Antant) segítségét
(Az Osztrák-Magyar Monarchiát a Németek (3-as szövetség) támogatták.)
július 28.: -az Osztrák-Magyar Monarchia hadüzenete Szerbiának
- ezt a hadüzenetet újabb hadüzenetek sora követte, s pár nap alatt ténnyé vált az I. világháború
(DE Bulgária }
Olaszország } függetlenek maradtak)
USA }
hadüzenetek
július 28. O-M Monarchia-Szerbia
augusztus 1. Németország-Oroszország
augusztus 3. Németország-Franciaország
augusztus 4. Nagy-Britannia-Németország
augusztus 5. O-M Monarchia-Oroszország
augusztus 6. Szerbia-Németország
augusztus 12. Franciaország és Anglia-O-M Monarchia
október 29. Törökország belépése
elképzelések a háborúról
Központi hatalmak: -Schlieffen terv: (-Németországnak sok katonája van • gyorsan tud mozgósítani
– nehézipari termelésben messze fölényben van a többi országhoz képest)
villámháborúra törekszik
egyfrontos háborút akart
Antant: -nem volt konkrét haditerve
– Oroszország katonai erejére lehetett számítani, de lassan tud mozgósítani
hosszan elnyújtott háborút akart
(mert akkor tisztán látszana, hogy az Antant 3 országa gazdaságilag erősebb, mint a Központi hatalmak)
többfrontos háborút akart
1914: A Központi hatalmak kezdeményezésével és sikereivel indult, de számukra rosszul zárul, minden tervük kudarcot vall
Keleti front
- Az Orosz mozgósítás elég gyorsan haladt Németek már augusztus közepén csapatokat irányítottak át a keleti frontra, hogy a monarchiával együtt megállítsák az Oroszok Galíciai előretörését
-1914 augusztus 28-30. Tannenbergnél a németek megsemmisítették a 2. Orosz hadsereget
– szeptember 6-15. Mazuri tavaknál az 1. Orosz hadseregre mértek csapást
– 1915 február Galíciában az Osztrák-Magyar haderő a Kárpátok vonalánál feltartóztatta az Orosz csapatokat
– 1915 március Przemysl váránál az Oroszok bekerítették a Magyarokat, és elfoglalták a területet (itt halt meg a legtöbb magyar)
– október 29. Török belépés a Kaukázusban a Török birodalom frontot nyit az Oroszoknak
– az Oroszok emiatt nem tudnak segíteni a Szerbeknek
– a Balkáni fronton az Osztrák-Magyar Monarchia nem tudta szerbiát gyorsan lerohanni – ÁLLÓHÁBORÚ
Nyugati front
-Schlieffen terv: augusztus 4.-én a németek támadást indítottak Belgiumon át Párizs elfoglalására (a német katonák gyalog indultak kifáradtak mire odaértek – Francia előny)
-szeptember 3.-án érték el a Marne folyót, de itt a Francia ellentámadás visszahúzódásra kényszerítette őket
-szeptember 5-10.: marne-I csata – ÁLLÓHÁBORÚ
összeomlott mind a Német, mind a Francia hadászati terv
(Németek: villámháborút, Párizs gyors elfoglalását akarták
Franciák: Elzászon keresztül szerettek volna eljutni a Rajnáig)
-1914 őszén a NY-i fronton kölcsönösen É-i átkaroló hadműveletekkel próbálkoztak
-a szembenálló felek itt is állóháborúba ásták be magukat
-1914 november 1. Helgoland-szigeteknél az Angolok leverik a Német flottát
Nagy-Britannia tengeri blokád alá vette Németország tengerparti részeit
1915-16-os év kulcskérdése: hogyan lehet újabb országokat belerángatni a háborúba az egyensúly érdekében?
1915: A Központi hatalmak katonai fölényével zárult
Keleti front
– 1915 május Osztrák-Magyar Monarchia+ Németek áttörték a Galíciai frontot, és visszaszorították az Orosz erőket
– június, július A Lengyel területeken is átütő sikereket értek el, és elfoglalták a Baltikum jelentős részét (A Központi hatalmak kezdeményezései és sikerei)
– 1915 május Olaszország belépett az Antant oldalán (Olaszország a 3-as szövetség része)
Antant ígéretei Olaszországnak: -Dél-Triol
– Trieszt (O-M Mon. legjelentősebb kikötője)
– Isztria
– Dalmácia
– Albánia egy részebeleszólás Albánia sorsába
– Az Olaszok újabb harcteret nyitottak: Doberdói front
– Nagymértékben lekötötte az O-M Mon. haderejét
– 1915 nyarán állították meg a feltörő Olasz támadást
– 1915 szeptember Bulgária a Központi hatalmak oldalán belépett a háborúba
– A Monarchiával közösen elfoglalták: -Szerbiát
– Montenegrót
– Albániát
- Lengyelország egész területét
Nyugati front
- 1915-ös évben eldöntetlenül folyik a harc a Németek és az Olaszok között
– 1916 február 21 A Németek ostrom alá vették Verdun várát, DE nem sikerült eredményt elérni – hatalmas Német veszteség
– 1916 május 31-június 1. Jütlandi csata: itt semmisült meg totálisan a Német flotta
– 1916 június A Brit erők jól előkészített támadást indítottak a Somme folyónál, DE nem változtatta meg a hadi helyzetet, mert a Német haderő kivédte a támadást
Keleti front
- 1916 június Az Orosz haderő áttörte az Osztrák-Magyar frontot
– 1916 augusztus 27. Románia belépése az Antant oldalán
Antant ígéretei: -Bukovina területe
– Bánság (Tisza-Temesvár között)
– Erdély (Vásárosnamény-Algyő vonalánál)
Betörtek Erdélybe. DE
– 1916 december a Németek és a Monarchia kiverte a Románokat Erdélyből és elfoglalták
Bukarestet
– A Központi hatalmak erejük végére értek, lassanként kibontakozott az Antant gazdasági és számbeli fölénye
1917: a Központi hatalmaknak kedvezett. Egyre erőteljesebben fogalmazódott meg a népek békevágya.
Keleti front
- 1917 február Kitört az oroszországi polgári demokratikus forradalom
– 1917 október Oroszországi szocialista forradalom
– féltek, hogy emiatt a forradalom miatt Oroszország ki fog lépni a háborúból
- 1917 április USA bejelentette a háborúba lépését az Antant oldalán
(Az USA hitelre szállított árut az Antantnak, ezért nem akarták, hogy vereséget szenvedjenek az Orosz kilépés miatt)
– májusban az Oroszok megígérték, hogy nem lépnek ki (Miljukov jegyzék)
DE a Németek viszont az Orosz kilépést szerették volna, hogy ne kelljen tovább harcolni velük, ezért megpróbálták befolyásolni az Orosz forradalmat
– 1917 július Kerenszkíj-offenzíva(Tamopol) =Galícia feladása
– 1917 november 7. győzött a szocialista forradalom, melynek legfőbb határozata:
– azonnali békedekrétum í Német-Orosz fegyverszünet
- ezzel a Németek és az Osztrák-Magyar Monarchia számára gyakorlatilag megszűnt a Keleti front (a Monarchia minden erejét az Olasz frontra irányíthatta)
Nyugati front
- 1917 január 31. A Németek bejelentették a korlátlan tengeralattjáró hadjáratot
– elsősorban Amerikai hajókat süllyesztettek el
– 1917 július Kerenszkíj (II. Bruszilov) offenzíva
– segítséget akartak adni az Oroszok a Nyugati fronton zajló háborúban az Antantnak a németekkel szemben
– DE nem volt semmi eredmény, csak iszonyú sok halottmég nagyobb háborúellenesség
– 1917 november Caporetto: csapatösszevonásokkal áttörik az O-M monarchiai állóháborúkatOlaszok veresége
1918: A Központi hatalmak totális leigázása, az Antant győzelme
Keleti front
- 1918 eldől a Németek és az Oroszok közti tárgyalás:
Trockíj kezdte meg a béketárgyalásokat, DE nem volt hajlandó egyezkedni a Németekkel
leváltották, mert a béke volt a legfontosabb, fontos lett volna a mgegyezés
– Csicserin lett az utódja, DE ő is elkezdett makacskodni, a Németek megtámadták azokat a területeket, amiket a békével akartak megszerezni
– 1918 március 3. Breszt-Litovszki béke: Német-Orosz különbéke (az Oroszok az Orosz-Lengyel területeket veszítették el)
Nyugati front
- a Németek a Breszt-Litovszki béke után teljes haderejének bevetésével megpróbálta kicsikarni a döntő győzelmet a Nyugati fronton
– 1918 március 21. II. Marni csata: A Német támadás sikeresen indult , DE célját, a Brit erők megsemmisítését nem érte el. Végül a Németek megtörésével zárult. Ü mivel az Antant július 18.-án sikeres ellentámadást indított
xx 1918 május vége Ugyancsak sikeresen indult a Franciák ellentámadása a Németekkel szemben, DE céljukat, Reims bevételét ők sem érték el.
– 1918 június 15. Monarchia erői is támadást indítottak az Olasz fronton, DE ez a támadás a kezdeti sikerek után összeomlott (nagyon nagy veszteség az O-M Monarchiának)
– júliusban álalános Antant támadás indult meg:
– augusztus 8. Amiensi ütközet : a Németek tehetetlenek voltak az Antant erőivel szemben, elsöpörték a Német harcvonalat (itt alkalmaztak először nagy tömegben mozgó tűzerőt)
Keleti front
- 1918 nyara az Antant megerősítette a balkáni erőit (Brit, Gr., Olasz, Francia, Szerb csapatok), és megtámadták a Bolgár frontot napok alatt leverték a Bolgárokat
– a Balkáni Antant haderő ellenállás nélkül közeledett a Monarchia felé, míg az Olaszok is támadást indítottak és áttörték az Osztrák-Magyar állásokat
– a Közpnti hatalmak belátták, hogy a háború elveszett számukra
KILÉPÉSEK:
szeptember 29. Bolgárok
október 30. Törökök
november 3.Osztrák-Magyar Monarchia (Padova)
november 11. Németek (Compiégne erdőben)
- A háborúban semmi nem úgy történt, ahogyan azt eltervezték
Béketárgyalások:
-az európai nagyhatalmak (Anglia, Franciaország) továbbra is fenn akarták tartani az egyensúlyt, DE Németország erejét ketten sem bírták volna ellensúlyozni. Németországot kellett gyengíteni:
(a hatalmi egyensúly akkor lenne megfelelő, ha az USA is társulna)
– ANGLIA: meg kellene szüntetni Németország haderejét
– FRANCIA: egy ütköző államot szeretne beilleszteni Németország és Franciaország közé
– szerinte fel kellene osztani Németországot
+ be akarták vonni szövetségesként szerződések rendszerével a Közép-Kelet Európai népeket
– USA (Wilson elnök) saját elképzelései: Wilsoni 14 pont:
– egyenrangú országok együttműködése teremtheti meg a békét
(minden ország vehessen részt a nemzetközi életben:
1.szabad kereskedelem
2.nyilvános diplomácia, minden nyilvánosan zajlik
3.kollektív biztonság elve: a konfliktusokat tárgyalásokkal kell megoldani)
– megalakul a népszövetség
– népek önrendelkezési joga (eldönthette az állam kereteit, és az államformát)
– a békekonfliktus nagy problémája, hogy az elvek és a gyakorlat között nagy ellentétek vannak, a veszteseket nem hívták meg a tárgyalásokra, nélkülük akarták elintézni, miközben azt hírdetik, hogy minden nép egyenlő
- 1919-20 Párizs környéki béke: (ott folyt abizottsági előkészítő munka)
– minden országot egyenként hívtak meg , meghallgatták, és utána születtek meg a dokumantumok
1919 június 25. Németek (Versailles)
1919 szeptember 10. Osztrákok (Saint-Germain)
1919 november 27. Bolgárok(Neully)
1920 június 4. Magyarország(Trianon)
1920 augusztus10. Törökország (Sévres)
- a Párizsi béketárgyalásokkal xx-an folyik 1920-21-ben egy másik tárgyalássorozat Washingtonban:
– gyarmati országokkal foglalkozott, ill. Japán területi változásaival (átadták Japánnak a Német gyarmatokat)
- Versaillesi-Washingtoni békerendszer
(Plenáris űlés : győztes országok küldöttjei
Bizottságok: külön-külön feladatokat láttak el, pl: az egyik csak a Mo.-I határokkal foglalkozott…
segítenek a belpolitikai konfliktusok megoldásában
10-ek tanácsa: győztes nagyhatalmak vezetői
külügyminiszterek
4-ek tanácsa: Európai vezetés vett részt rajta
USA: Willson
Anglia: Lfoyd George
Olaszország: Orlando
Franciaország: Clemenceon
Európa problémáit vitatták meg )
Versaillesi béke (Németek)
1. területi korlátozások
– Elzászt, és Lotharingiát Franciaországhoz csatolták
– majd 1923-ban a Rhur vidéket is megszállták a Franciák
– Újra létrehozták Lengyelországot (K-Németországból és Ny-Oroszországból)
Németország 2 részre szakad
– Danzig szabad város marad, mind a 2 ország tulajdona
– hagytak egy folyosót a 2 Német rész között (corridor)
– Csehek: Szudéták területét kapták meg Németországtól
– Memel vidék Litvániához kerűlt 1923-ban
2.katonai korlátozások
– Francia és Németország között, a Rajna Német országi oldalán 50-km-es körzetben katonák nélküli övezetet hoztak létre
– Németországnak le kellett állítania a hadászati eszközök gyártását, és a hajógyártást is. munkanélküliség
3.kártérítések
– 400millió aranymárka kártérítést kellett fizetniük
– nem tudnak fizetniÜ újabb területi veszteségek (1923: Rhur vidék Franciaországéé lett)
– ezután kaptak halasztást 1989-ig , DE nem tudták befizetni reménytelenné vált az ottani helyzet
4.egyéb korlátozások
– Anschluss: nem egyesülhetnek az osztrákokkal
Saint-Germaini béke(Ausztria)
1.területi tagolódások
– csak egy egész kicsi területet vaszítettek el: Mariburg a D-Szlávoké lett
– ezért a kis területi csonkolásért mék kárpótlást is kaptak: Megkapták Magyarországtól Burgerlandot
(arra hivatkozva, hogy ott Németek élnek)
– Sopronban népszavazást tartanak, hogy hova akarnak tartozni, és Magyarországot választották
4.egyéb korlátozások
– Anschluss rájuk is vonatkozott: a 2 ország egy király alatt nem egyesülhet
Neully béke (Bolgárok)
1.területi korlátozások
– ők is kevés területet vaszítettek el: Görögország kapta meg tőlük a Trákiai területet
2.katonai korlátozások
-a hadsereget 20ezerre korlátozták- nagyon minimális létszám
3.kártérítések
– a jóvátétel fizetés összege is minimális
Trianoni béke (Magyaarország)
1.területi korlátozások
– az ország 2/3-át elveszik, tőlünk veszik el a legtöbb területet
– Felvidék, Kárpátalja(Mo.)+Morvaország+Csehország=Csehszlovákia /1939 március 31-ig létezett/
– Vásárosnamény, Algyő vonal Erdély
– Tiszántúli megyék, Galícia D-I területe, Bucovina, D-en: Bácska, Bánák K-i részeRomániához
– Pécs alatti Baranyai háromszög Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz(1929-ben vette fel a Jugoszlávia nevet)
Sévresi béke (Törökök)
1. területi csonkolások
– egész Európai területüket elvesztették, kivéve Isztambult és környékétmegszűnt európai nagyhatalom lenni
– Boszporusz, Dardanellák nemzetközi felügyelet alá kerűltÜ kiszorították onnan a Törököket
– a K-i területekből létre akarták hozni Örményországot, és az USA mandátuma alá kerűlt volna
(mandátum: nagyhatalmak védnökséget vállalnak kis államok fölött, és ezért beleszólhattak az irányításba, addig maradt meg ez a függő helyzet, amíg fel nem zárkóztak)
– USA nem volt hajlandó ezt elfogadni
– D-i területeket Francia és Brit mandátum a lá akarták helyezni
(Szíria: Franciaország mandátum terület
Irak, Palesztina: Angol mandátum terület)
– Törökország nagyon sok területet elveszített, emiatt nagyon nagy mértékű volt a felháborodás:
– Kemál pasa a hadseregre alapozva elkezdte szervezni engedetlenségi mozgalmáta nagyhatalmak féltek is, hogy ebböl a felháborodásból további bajok lehetnek
– Kemál pasa látta, hogy a szultán mindenben engedelmeskedik a nagyhatalmaknakAnkarában létrehozott egy ellenkormányt népi mozgalom lett belőle
- 1923 július Lauseanne, békemódosítás:
– többet kap az európai területekből
– elfogadják, hogy a Törökök visszafoglalták Örményországot
– polgári forradalom zárársa októberben: KÖZTÁRSASÁG (demokratizálódott köztársaság)
